Köszöntő  Hírek  Történelem  Földrajz  Gazdaság  Képgaléria    
 
   Önkormányzat
   Turizmus
   Sport
   Civil szféra
   Tájház
   Vallási élet
   Ifjúság
   KisQuados


Vallási élet

Római katolikus egyház

Az első római katolikus egyházlátogatási jegyzőkönyvet, amely Kisfaludról is ír, 1693-ból való. E szerint a településen egyházi szertartást nem tartottak, s egyházi épület sem volt, csak egy plébánosi ház. A hívők lelki életét a bodrogkeresztúri pap felügyelte. Az 1772-es egyházlátogatási jegyzőkönyvben olvasható, hogy a jezsuiták egy kápolnát szenteltek fel a faluban, ahol szüret idején miséket tartottak. A gyarapodó lakosság egyre jobban szeretett volna saját templomot. Többször kérték a vármegyét, hogy segítse őket ez ügyben, sajnos eredménytelenül.

A vallásalap és a hívek költségén 1810-ben épült meg a gyülekezet saját temploma, de az istentiszteleteket továbbra is a keresztúri plébános vezette. A XIX. században a templomot többször átépítették, mégis annyira tönkrement, hogy 1929-ben le kellett bontani. Az új templomot 1930-ban gróf Széchenyi Wolkenstein Aladárné támogatásával Gergely András bodrogkeresztúri plébános építtette. A neoromán stílusú templom Szent Anna tiszteletére lett felszentelve.

1959-től 1989-ig volt önálló lelkésze a gyülekezetnek, 1989-től 1999-ig Erdőbénye majd 1999-től Olaszliszka filiája lett Bodrogkisfalud.

Görög katolikus egyház
A görög katolicizmus kisfaludi történetének kezdete a falu XVIII. századi benépesüléséhez kapcsolódik. A hegyaljai parochiák a Munkácsi Egyházmegyéhez tartoztak. Az itteni görög katolikusok száma jelentékeny számú ukrán és szlovák lakosságot feltételezett. 1750-1751-ben Olsavszky Manuel püspök által végzett összeírás Kisfaludot 69 görög katolikus lakossal, Tokaj fíliái közt említi meg.  A bodrogkisfaludi gyülekezet jelenleg is Bodrogkeresztúr filiája.

Református gyülekezet
Kisfalud lakossága a XVI. század második felében tért át a kálvini tanok gyakorlására, melynek elterjedésében a birtokos uraknak volt döntő szerepe. A gyülekezet Bodrogkeresztúr filiája volt 1625-ig, amikor is anyaegyházzá vált. A gyülekezetnek volt egy kis temploma, iskolája, rendelkezett borházzal, szőlővel. A XVIII. században a református templom elpusztult. A kisfaludi református eklézsia Bodrogkeresztúr filiája lett, s mind a mai napig az maradt.

Izraelita hitközség

A zsidók a XVIII. században telepedtek le a faluban. Bodrogkisfalud fiók-hitközsége volt Bodrogkeresztúrnak. A kisfaludi zsidó lakosokat a németek Aushwitzba szállították, ahonnan csak nagyon kevesen tértek haza, azok is másutt telepedtek le.