Vallás

Vallási élet

Római katolikus egyház

Az első római katolikus egyházlátogatási jegyzőkönyvet, amely Kisfaludról is ír, 1693-ból való. E szerint a településen egyházi szertartást nem tartottak, s egyházi épület sem volt, csak egy plébánosi ház. A hívők lelki életét a bodrogkeresztúri pap felügyelte. Az 1772-es egyházlátogatási jegyzőkönyvben olvasható, hogy a jezsuiták egy kápolnát szenteltek fel a faluban, ahol szüret idején miséket tartottak. A gyarapodó lakosság egyre jobban szeretett volna saját templomot. Többször kérték a vármegyét, hogy segítse őket ez ügyben, sajnos eredménytelenül.

A vallásalap és a hívek költségén 1810-ben épült meg a gyülekezet saját temploma, de az istentiszteleteket továbbra is a keresztúri plébános vezette. A XIX. században a templomot többször átépítették, mégis annyira tönkrement, hogy 1929-ben le kellett bontani. Az új templomot 1930-ban gróf Széchenyi Wolkenstein Aladárné támogatásával Gergely András bodrogkeresztúri plébános építtette. A neoromán stílusú templom Szent Anna tiszteletére lett felszentelve.

 
959-től 1989-ig volt önálló lelkésze a gyülekezetnek, 1989-től 1999-ig Erdőbénye, 1999-től 2010-ig Olaszliszka, 2010 
augusztusától pedig Tokaj filiája lett Bodrogkisfalud. 1999-től 2010-ig Kostyál László esperes Úr látta el a papi teendőket, az ő távozása után Kertész Ferenc esperes Úr  vette át a gyülekezetet. Minden kedden 16 órától, és minden vasárnap 11.30-tól celebrál misét a templomunkban, melyre szeretettel várja a híveket.


Görög katolikus egyház
A görög katolicizmus kisfaludi történetének kezdete a falu XVIII. századi benépesüléséhez kapcsolódik. A hegyaljai parochiák a Munkácsi Egyházmegyéhez tartoztak. Az itteni görög katolikusok száma jelentékeny számú ukrán és szlovák lakosságot feltételezett. 1750-1751-ben Olsavszky Manuel püspök által végzett összeírás Kisfaludot 69 görög katolikus lakossal, Tokaj fíliái közt említi meg.  A bodrogkisfaludi gyülekezet jelenleg is Tokaj filiája.

Gorcsa György paróchus Úr minden hónap első vasárnapján 11.30-kor tart misét. Ezen alkalmakkor a római katolikus szentmise elmarad.


Református gyülekezet
Kisfalud lakossága a XVI. század második felében tért át a kálvini tanok gyakorlására, melynek elterjedésében a birtokos uraknak volt döntő szerepe. A gyülekezet Bodrogkeresztúr filiája volt 1625-ig, amikor is anyaegyházzá vált. A gyülekezetnek volt egy kis temploma, iskolája, rendelkezett borházzal, szőlővel. A XVIII. században a református templom elpusztult. A kisfaludi református eklézsia Bodrogkeresztúr filiája lett, s mind a mai napig az maradt.

Szűcs Edina tiszteletes Asszony minden második vasárnap 14 órától tart Istentiszteletet a Nyugdíjasházban, illetve minden második csütörtökön 17 órától bibliaórát.

Izraelita hitközség

A zsidók a XVIII. században telepedtek le a faluban. Bodrogkisfalud fiók-hitközsége volt Bodrogkeresztúrnak. A kisfaludi zsidó lakosokat a németek Aushwitzba szállították, ahonnan csak nagyon kevesen tértek haza, azok is másutt telepedtek le.